a „Tanuljunk emberséget az állatoktól”, azaz LEHUA
(Learning Humanity from Animals) elnevezésű, nemzetközi oktatási projekt záró konferenciáját
2018. november 09-én, pénteken, 9.30-tól tartottuk
a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében.
A konferencia plenáris előadásai az emberi és az állati viselkedés párhuzamait, az ember természethez fűződő viszonyának emóciós, attitűdformáló jelentőségét tárgyalják. Az ezt követő gyakorlatorientált műhelymunkák során pedig a projektben kidolgozott módszertani tréning játékos, és az önmegismerést segítő foglalkozásaiba nyerhetnek betekintést.
A résztvevőket Prof. Dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója köszöntötte.
Az eseményt olyan szakmai találkozóként szerveztük meg, ami iránt az élő állatok oktatásba integrálását támogató pedagógusoktól kezdve, a környezeti neveléssel foglalkozó szakembereken keresztül a tanulók, diákok, fiatalok fejlesztésével, oktatási integrációjával foglalkozó pszichológusokig az oktatást segítő szakemberek széles közössége érdeklődhet. A plenáris szekció előadásain keresztül a résztvevők a téma tudományos hátterét felvillantó témákba nyerhettek betekintést, míg a párhuzamos, kiscsoportos műhelymunkákon keresztül a projektben kifejlesztett tréning moduljainak módszertanát, a kidolgozott gyakorlatokat ismerhették meg.
A plenáris szekciók előadói a következő ismeretekre helyezték a hangsúlyt:
A plenáris szekció előadásai - levezető elnök: Sándor István
- Suhajda Virág (szakmai vezető, Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány): Emberek és állatok - a nyelvben is élő kapcsolat
Az ember-állat viszony változását a nyelvi szófordulatokban kereste és mutatta ki szemléletes példákon keresztül a viszonyrendszerről alkotott nézeteinket, attitűdjeinket. - Pléh Csaba (pszichológus, akadémikus, CEU, Kognitív Tudományi Tanszék): Válogatás az állat modellek között, mikor az embert keressük
Az ember megértéséhez sokszor fordulunk állati viselkedés mintázatokhoz. Az előadás bemutatja, hogy a modern primatológia versengést és együttműködést kiemelő elméletei milyen ihletést adtak az emberi viselkedés értelmezéséhez. - Barta Zoltán (tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani Tanszék): Utódgondozás élesztőknél?
Az utódok gondozása általánosan elterjedt az állatvilágban. Az előadásban arra keresünk választ, hogy e viselkedés kiterjeszthető-e egy másik, sokkal egyszerűbb felépítésű élőlénycsoportra, az élesztőkre. Az elméleti és laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy igen. - Kray Zsuzsa (IUCN CEC, Természetvédelmi Világszövetség Kommunikációs és Oktatási Bizottság): Mindannyiunk otthona. Jó kapcsolat a természettel - jó kapcsolat önmagunkkal és a Földdel.
A természettel való kapcsolódás pozitív hatásai az emberre az egészség, az oktatás és a kultúra területén már bizonyítottnak látszanak. Hogyan segítsük elő ezeket a kapcsolódásokat úgy, hogy ne csak számunkra legyen előnyös, hanem a rajtunk kívül a Földön élők számára is? - Pongrácz Péter (hab. egyetemi docens, ELTE Etológiai Tanszék): Állati emberek, emberi állatok – Az emberi viselkedés egyes tényezői az etológus szemével
Önzetlenség, hűség, csoport-tudat, őszinteség és csalás, féltékenység és szerelem – megannyi tulajdonság, amely az emberi magatartás leírásakor használatos. Vajon mindennek van-e megjelenési formája az állatok körében is? Értelmezhető-e az emberi magatartás tisztán a biológia alapján, és van-e értelme az "emberi" tulajdonságokat kutatni állatok esetében?
A koferencia párhuzamos foglalkozásokkal folytatódott, így a konferencia mintegy 70 résztvevője érdeklődésének megfelelő modulokon szerezhetett tapasztalatokat. A két idősávban a tréninganyag négy eltérő témájú moduljának módszertani útmutatóival, gyakorlati bemutatóival tudtuk megismertetni az érdeklődő kollégákat:
- „Kapaszkodók a mesék segítségével” – Suhajda Virág (Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány, Magyarország) foglalkozása a Tanodúban.
- „Miért ijedős az orrszarvú – állati érzékelés” – Sándor István és Szabon Márta (Fővárosi Állat-és Növénykert) foglalkozása a varázshegyi Felfedezőtérben.
- "Undorító vagy sem? - Bagolyköpet elemzés alapfokon" – Komáromi Réka és Papp Judith (MILVUS Csoport, Románia) foglalkozása a varázshegyi Darwin-laborban.
- "A közlegelők tragédiája - avagy az együttélés szabályai" – Borvak Mária (Tandem. n.o., Szlovákia) foglalkozása a Barlangteremben.
- „Állati helyszínelés” – Koczor-Dombi Rita és Horváth Alexandra (Fővárosi Állat-és Növénykert) foglalkozása a varázshegyi Felfedezőtérben.
A konferenciát a LEHUA tréningeken részt vett pedagógusokkal, pszichológusokkal, ifjúsági vezetőkkel közös kerekasztal beszélgetés zárta. A levezető, visszajelző
gyakorlatokat Szekeres Eszter (pszichológus, Rogers Személyközpontú Oktatásért) vezette.