a „Tanuljunk emberséget az állatoktól”, azaz LEHUA
(Learning Humanity from Animals) elnevezésű, nemzetközi oktatási projekt záró konferenciáját
2018. november 09-én, pénteken, 9.30-tól tartottuk
a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében.

A konferencia plenáris előadásai az emberi és az állati viselkedés párhuzamait, az ember természethez fűződő viszonyának emóciós, attitűdformáló jelentőségét tárgyalják. Az ezt követő gyakorlatorientált műhelymunkák során pedig a projektben kidolgozott módszertani tréning játékos, és az önmegismerést segítő foglalkozásaiba nyerhetnek betekintést.
A résztvevőket Prof. Dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója köszöntötte.

Az eseményt olyan szakmai találkozóként szerveztük meg, ami iránt az élő állatok oktatásba integrálását támogató pedagógusoktól kezdve, a környezeti neveléssel foglalkozó szakembereken keresztül a tanulók, diákok, fiatalok fejlesztésével, oktatási integrációjával foglalkozó pszichológusokig az oktatást segítő szakemberek széles közössége érdeklődhet. A plenáris szekció előadásain keresztül a résztvevők a téma tudományos hátterét felvillantó témákba nyerhettek betekintést, míg a párhuzamos, kiscsoportos műhelymunkákon keresztül a projektben kifejlesztett tréning moduljainak módszertanát, a kidolgozott gyakorlatokat ismerhették meg.

A plenáris szekciók előadói a következő ismeretekre helyezték a hangsúlyt:

 

A plenáris szekció előadásai - levezető elnök: Sándor István

  • Suhajda Virág (szakmai vezető, Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány): Emberek és állatok - a nyelvben is élő kapcsolat
    Az ember-állat viszony változását a nyelvi szófordulatokban kereste és mutatta ki szemléletes példákon keresztül a viszonyrendszerről alkotott nézeteinket, attitűdjeinket.
  • Pléh Csaba (pszichológus, akadémikus, CEU, Kognitív Tudományi Tanszék): Válogatás az állat modellek között, mikor az embert keressük 
    Az ember megértéséhez sokszor fordulunk állati viselkedés mintázatokhoz. Az előadás bemutatja, hogy a modern primatológia versengést és együttműködést kiemelő elméletei milyen ihletést adtak az emberi viselkedés értelmezéséhez.
  • Barta Zoltán (tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani Tanszék): Utódgondozás élesztőknél?
    Az utódok gondozása általánosan elterjedt az állatvilágban. Az előadásban arra keresünk választ, hogy e viselkedés kiterjeszthető-e egy másik, sokkal egyszerűbb felépítésű élőlénycsoportra, az élesztőkre. Az elméleti és laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy igen.
  • Kray Zsuzsa (IUCN CEC, Természetvédelmi Világszövetség Kommunikációs és Oktatási Bizottság): Mindannyiunk otthona. Jó kapcsolat a természettel - jó kapcsolat önmagunkkal és a Földdel.
    A természettel való kapcsolódás pozitív hatásai az emberre az egészség, az oktatás és a kultúra területén már bizonyítottnak látszanak. Hogyan segítsük elő ezeket a kapcsolódásokat úgy, hogy ne csak számunkra legyen előnyös, hanem a rajtunk kívül a Földön élők számára is?
  • Pongrácz Péter (hab. egyetemi docens, ELTE Etológiai Tanszék): Állati emberek, emberi állatok – Az emberi viselkedés egyes tényezői az etológus szemével
    Önzetlenség, hűség, csoport-tudat, őszinteség és csalás, féltékenység és szerelem – megannyi tulajdonság, amely az emberi magatartás leírásakor használatos. Vajon mindennek van-e megjelenési formája az állatok körében is? Értelmezhető-e az emberi magatartás tisztán a biológia alapján, és van-e értelme az "emberi" tulajdonságokat kutatni állatok esetében?

A koferencia párhuzamos foglalkozásokkal folytatódott, így a konferencia mintegy 70 résztvevője érdeklődésének megfelelő modulokon szerezhetett tapasztalatokat. A két idősávban a tréninganyag négy eltérő témájú moduljának módszertani útmutatóival, gyakorlati bemutatóival tudtuk megismertetni az érdeklődő kollégákat:

  • „Kapaszkodók a mesék segítségével”  Suhajda Virág (Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány, Magyarország) foglalkozása a Tanodúban.
  • „Miért ijedős az orrszarvú – állati érzékelés”  Sándor István és Szabon Márta (Fővárosi Állat-és Növénykert) foglalkozása a varázshegyi Felfedezőtérben.
  • "Undorító vagy sem? - Bagolyköpet elemzés alapfokon" – Komáromi Réka és Papp Judith (MILVUS Csoport, Románia) foglalkozása a varázshegyi Darwin-laborban.
  • "A közlegelők tragédiája - avagy az együttélés szabályai" – Borvak Mária (Tandem. n.o., Szlovákia) foglalkozása a Barlangteremben.
  • „Állati helyszínelés”  Koczor-Dombi Rita és Horváth Alexandra (Fővárosi Állat-és Növénykert) foglalkozása a varázshegyi Felfedezőtérben.

A konferenciát a LEHUA tréningeken részt vett pedagógusokkal, pszichológusokkal, ifjúsági vezetőkkel közös kerekasztal beszélgetés zárta. A levezető, visszajelző
gyakorlatokat Szekeres Eszter (pszichológus, Rogers Személyközpontú Oktatásért) vezette.

2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (13) 2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (29) 2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (30) 2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (37) 

2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (74) 2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (83) 2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (99) 2018 11 09 LEHUA Zarokonferencia (102)